Az elektronikai alkatrészek története lényegében az elektronika fejlődésének sűrített története. Az elektronikus technológia, egy új technológia, amely a 19. század végén és a 20. század elején kezdett fejlődni, a leggyorsabb fejlődést és legszélesebb körű alkalmazását a 20. században érte el, és a modern tudományos és technológiai fejlődés jelentős jelzőjévé vált.
1906-ban John De Forest amerikai feltaláló feltalálta a vákuumcsövet. Az elektronikai termékek első generációja a vákuumcsövek köré épült. Az 1940-es évek végén feltalálták a világ első félvezető tranzisztorát. Kis mérete, hordozhatósága, energiahatékonysága és hosszú élettartama miatt számos országban gyorsan elterjedt, nagyrészt a vákuumcsöveket helyettesítve.
Az 1950-es évek végén megjelent a világ első integrált áramköre. Számos tranzisztort és más elektronikus alkatrészt integrált egyetlen szilícium chipbe, lehetővé téve az elektronikai termékek miniatürizálását. Az integrált áramkörök gyorsan fejlődtek kis-méretű integrált áramkörökből nagy-méretű integrált áramkörökké és nagyon-nagy-méretű integrált áramkörökké, amelyek az elektronikai termékeket a nagy hatékonyság, alacsony energiafogyasztás, nagy pontosság, nagy stabilitás és intelligencia felé terelték.
Mivel az elektronikus számítógép-fejlesztés négy szakasza tökéletesen illusztrálja az elektronikus technológia fejlődésének négy szakaszának jellemzőit, a következőkben az elektronikus számítógép-fejlesztés négy korszakának vizsgálatával magyarázzuk el az elektronikus technológia fejlődésének négy szakaszának jellemzőit.
Az elektronikai alkatrészipar, amely a 20. században jelent meg és gyorsan fejlődött, óriási változásokat hozott az egész világban, valamint az emberek munkájában és életmódjában. Az elektronikai alkatrészek fejlesztésének története lényegében az elektronikai ipar története.
